Urunk bemutatásának ünnepét a népi hagyomány Gyertyaszentelő Boldogasszonynak nevezte el, mert a magyar népi vallásosság szívesen fűzi az ünnepeket Mária alakjához. Azonban ez a mai ünnep nem Mária-ünnep, amint már az ünnep hivatalos neve is mutatja: Urunk bemutatásának ünnepe, vagyis az Úr, Jézus Krisztus egyik ünnepéről van szó. Urunk bemutatásának ünnepén arra az eseményre emlékezünk, melyet az evangéliumban hallottunk: Jézust születése után negyven nappal bemutatják a jeruzsálemi Templomban, hogy a mózesi törvény előírásainak eleget téve Jézust mint elsőszülöttet kiváltsák.

Ekkor van szokásban, hogy az Egyház megáldja az égő gyertyákat. Ezért is nevezte el a magyar nép ezt az ünnepet Gyertyaszentelő Boldogasszonynak. A gyertyaszentelés szokása onnan ered, hogy a nyugati egyházban ezt az ünnepet a fény ünnepének is nevezték.

Nálunk ezen a napon először a tüzet áldották meg, és ennél a tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Mint más szentelményekhez, a szentelt gyertyához is számtalan hiedelem fűződött.
A Római Katolikus családok gyertyaszentelő napján több gyertyát is vittek a templomba megszentelni. A szentelt gyertyákat otthon a falra akasztották, vagy a ládafiában, a szekrényben tartották, s vihar idején vagy a haldokló mellett meggyújtották, gyógyításra is használták.