Nagy Szent Gergely pápa egyháztanító Rómában született 540 táján, patrícius családból. Állami szolgálatba lépett és később ő lett Róma városának prefektusa.... Rövidesen visszavonult a polgári méltóság viselésétől a szülei Monte Coelii palotájából átalakított Szent András kolostorba, amelynek szerzeteseiből küldte el Ágostont és 40 társát az angolszászok megtérítésére. A család szicíliai birtokain további hat kolostort létesített.

Ő maga is bencés szerzetes lett az András-kolostorban, ahol kemény penitenciát tartva élt.
Az Erdy-kódex előadása szerint cellájában egyszer, amikor éppen a Szentírást olvasta, Isten angyala hajótörött képében alamizsnát kért tőle. Hat ezüstpénzt adott neki. Amikor újra eljött a hajótörött, újra kapott pénzt tőle. Harmadszorra Gergely már csak azt az ezüsttálcát tudta neki adni, amelyen édesanyja élelmet szokott neki küldeni. Más alkalommal, amikor a Tiberis megáradt, sok kígyó és sárkány tört az örök városra, s döghalál támadt, amely a pápát sem kímélte. Utódául Gergelyt akarták megválasztani, de ő e tisztség elől az erdőbe menekült. Fényes kőláb jelent meg a feje fölött, amely nyomra vezette az őt keresőket. Szent angyalok emelték a pápai trónra. A döghalált a Lukács evangélista festette Mária-képpel állította meg, amelyet körmenettel hordoztatott végig a városban. Gergely látomásában ekkor a Crestencia-vár fölött Istennek szent angyala, Mihály arkangyal megtörölte öldöklő, véres tőrét és hüvelyébe rejtette. Az erősség e miatt az "Angyalvár" nevet kapta.

Igaz, jó pásztor volt az ügyek vitelében, a szegények segítésében és a hit terjesztésében. Elrendezte az Egyház ügyét Itáliában, őrködött a keleti és nyugati Egyház egysége fölött, kapcsolatba lépett a forrongó germán törzsekkel, megszervezte és megreformálta a liturgiát. Mindezen külső tevékenysége mellett még maradt ideje az írásra is, erkölcsi és hittudományi kérdésekről sokat írt. Szent Ágoston püspök volt rá nagy hatással. Ő a négy nyugati egyházatya egyike. Mint pápa királyokkal és fejedelmekkel levelezett (854 levele maradt reánk). Rengeteget fáradozott a pogányok megtérítésén. A liturgiát megszilárdította, az egyházi éneket megszervezte. 605. március 12-én halt meg.

Népszokások
Gergely-járás, gergelyezés: iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő dramatikus játéka március 12-én, Nagy Szt Gergely pápa napján. - IV. Gergely p. (827-44) rendelte el, hogy Elődje ünnepnapja az iskolás gyermekek sajátos ünnepe legyen. A középkorban-ban e nap volt az iskola évkezdés napja. Az ünnepléshez tartozott, hogy a gyermekek játékból gyermekpüspököt és mellé 2 káplánt választottak. Különböző foglalkozások jelmezeit és jelvényeit magukra öltve elkísérték a gyermekpp-öt a templomba, kinek ott versbe szedett prédikációt kellett tartania. Ezután bejárták a várost, az isk-kezdést hirdetve énekszóval új növendékeket toboroztak, s az emberek megajándékozták őket.