A katolikus liturgia szerint a húsvét utáni első vasárnap fehérvasárnap. A hagyomány szerint az ősi keresztelési eseményre utal ez a nap, ugyanis a kora középkorban húsvétkor keresztelkedtek meg a felnőtt férfiak és nők. Ruhájuk fehér volt és ez a szín jelképpé vált, mert a keresztelési ruhát nyolc napig hordták.

Sok faluban rendszeresen fehérvasárnap tartották a gyerekek elsőáldozását.

Tavaszi népszokások
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. A komatál- vagy mátkatálküldést főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak küldte, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának; a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.