Jelenleg a természeti erőforrások túlzott használata jellemző a Rétközben, de már láthatók ennek korlátai. Az elmút másfél évszázad -érthető- küzdelme a kenyérteremtő földért, s a ma sem könnyű megélhetés kényszerei a táj lételemét adó víz egyoldalú és túlzott elvezetését eredményezték. Újabb fenyegetést jelentenek a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek, a rekordokat döntő árhullámok, és az agresszíven terjedő tájidegen gyomok (az Amerikából származó magas aranyvessző és a gyalogakác több száz hektáron hódít a réteken, parlagokon, erdőtelepítésekben).

Szigetvári Csaba felvétele

Meggyőződésünk, hogy a természeti erőforrásokkal -mindenekelőtt a vízzel- való okszerűbb, fenntartható gazdálkodás együttesen szolgálná mind az itt élő emberek jólétét, mind a természeti értékek fennmaradását. Sokhelyütt már ma sincs elegendő gazdasági erőforrás a belvízelvezető rendszerek fenntartására: egyre többfelé tapasztalható a visszamocsarasodás, az egykori tófenekek, lápok művelésének felhagyása.

Boros Gergely felvétele

A természet védelme a Rétközben tehát nem öncél, hanem szükségszerűség és egyben új lehetőség. Milyen előrelépési irányok vázolhatók fel ennek szellemében?

• A tájegység természeti kincsei lehetőséget nyújthanak munkahelyteremtő, megélhetést segítő ökoturisztikai fejlesztésekre. Természeti területek helyi védetté nyílvánításával (ami a települési önkormányzatok jogköre) növelhető a település vonzereje.
• Bizonyos természeti területek, vizes élőhelyek fenntartása (különösen védett, és Natura 2000-es területeken) támogatások vehetők igénybe.
• A helyi adottságokra épülő, a természeti erőforrásokkal összhangban levő (bio)gazdálodással tájjellegű és minőségi, újabb piaci szegmenst kihasználó termékeket lehet előállítani.
• Belvizes területeken a szántóművelésnek ésszerű alternatívája az őshonos fafajú erdőtelepítés, amely hosszútávon gazdálkodásra és megélhetőségre nyújt lehetőséget.
• A helyi, iskolai oktatással összekötött és attól független környezeti nevelés fejlesztése növeli a fiatal generációk felelősségérzetét, erősíti kötődésüket a szülőföldhöz.
• A fokgazdálkodás részleges visszaállítása a meglévő csatornahálózat felhasználásával, régi ér- és tómedrek újjáélesztésével az árvízvédelem, a halászat, a turizmus érdekeit szolgálhatja.

Boros Gergely felvétele

Egyesületünk, az Ifjú Botanikusok Baráti Köre kutatással és ismeretterjesztéssel igyekszik hozzájárulni a Rétköz jövőjéhez. 2008-2009 folyamán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati támogatásával, partnerek (az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) bevonásával felmérést készítettünk a Rétköz (hullámtéren kívüli) összes természeti területéről. A mintegy 450 területen (több, mint 8000 hektár) 20 védettfaj 150-nél is több állományáról, 24 típusú természetes élőhelyről készítettünk dokumentációt. Kérjük, amenníiben úgy gondolja, hogy közösen tudnánk tenni Rétközért, keresse szervezetünket!

Szigetvári Csaba felvétele