István király országrendező intézkedései alapján megindult az országépítő munka, a kereszténység elterjesztése Szabolcs vármegyében is. Élénk egyházi élet folyt, amit bizonyít, hogy Szent László idején Szabolcs községben országos zsinatot tartottak. A török uralom súlyos megpróbáltatást rótt a megyére, csökkent a katolikus lelkészek és templomok száma.

Kékcse községben a katolikus hívek 1830-ig a kisvárdai plébániához tartoztak, leányegyházként. Az iratok alapján 1830-1831-ben épült a római katolikus templom és ekkor alapították a plébániát is. De anyakönyvezés már 1829-ben is volt. Kegyura nincs az egyháznak,de a költséghez a báró Vay család hozzájárult. A templom tervezője és építője Malik András kisvárdai kőműves mester. Építtetője báró Vay Imre és az egyházközség. A templomot 1834-ben áldották meg Szent László király tiszteletére. Melynek emlékére minden évben templombúcsút tartanak.
Egyhajós a templom, félkörívű szentéllyel, 18 méter hosszú, 8 méter széles, 10 méter magas, kőalapú, téglafalú, román stílusú. A szószék 1831-ben készült fából. Értékes festmény, freskó nincs a templomban. Az 1896-os évben a milleneum évében történt felmérés alapján a kékcsei római katolikus egyházhoz 20 leányegyház, (fiókegyház) tartozik, ahol nincs templom, csak misézőhely.

A fejlődés folyamán  afiliák önállósodtak, vagy más egyházközségekhez kerültek.
A templom orgonáját 1929-ben az Angster cég, három ércből készült harangját 1935-ben Slezák Rafael készítette. 1935-ben nagy renoválást végeztek a templomon, Kertész Sándor által az egyházközség költségén a régi stílus meghagyása mellett. 1952-ben újabb harangot kapott a templom. 1957-ben átfestették a templombelsőt, Takács István készítette a három alakos oltárképet, testvére, András, az ornamentikát festette.
A templom külsejét 1962-63-ban nemes vakolattal látták el. 1993-ban gázfűtést készítettek.
1974-ben megszűnt az önálló plébánia. Hiába való volt Békési Sándor közbenjárása az egri érseknél, a papi létszám csökkenése miatt az egyházközség nem kapott a mai napig sem önálló plébánost. Az önállóság megszűnése után előbb a kisvárdai, majd a dombrádi egyházközséghez csatolták a híveket.

A reformáció kiindulási időpontját hazánkban nem tudjuk pontosan meghatározni, de gyorsan tört előre.

	Egy XVI. századi feljegyzésben Kékcse Veresmart filiájaként (leányegyház) szerepel.
	1790-ben már anyaegyház a község.
	A XVIII. század elejétől hosszabb - rövidebb ideig működött református lelkipásztor, vagy református egyház álott fent.
	1733-ban ismeretlen esztendőben épített templomról szól a tudósítás és volt a kékcsei református eklézsiának fából készült imaháza, mely 1791-ben leégett. Más források szerint 1789-ben fából építettek templomot.
	A mai templom 1810-ben épült a jelenlegi toronnyal. A templom egyhajós, homlokzat előtti toronnyal. Késő barokk stílusban épült. Felszerelési tárgyai között az 1700-as évekből származóak is vannak.
	1905-ben Peppert Nándor és fia által csináltatták az orgonát.
	1914-ben lelkészlakot építtetett az egyházközség, ami kisebb átalakításokkal ma is áll.
	1927-ben gyűjtést indítottak a templom tetőszerkezetének renoválására és a haza védelmére elvitt harang helyett új harang beszerzésére. Ebből következik, hogy már rendelkezett a templom 1927 előtt is haranggal, amit az I. világháború idején rekviráltak. 1929-ben Szlezák László harangöntő mester által 2 db ércharangot készíttetett az egyházközség. A templom műemlékjellegű építmény.