Természeti kincseink folyamatos felméréséért köszönet az
"Ifjú Botanikusok Baráti Köre"-nek

Elérhetőségek:

Bemutatkozás

Az Ifjú Botanikusok Baráti Köre 1999-ben alakult, 2001-ben került hivatalosan bejegyzésre, célzottan botanikai-természetvédelmi feladatokkal foglalkozó egyesületként.

Működésünk 10 éve során hozzájárultunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azon belül pedig elsősorban a Nyírség és a Rétköz területén előforduló botanikai és egyéb természeti értékek feltárásához, megismertetéséhez, megóvásához, fennmaradásához.

Terepi botanikai kutatásokkal, tájtörténeti vizsgálatokkal, tanulmányok és kiadványok készítésével, hatóságok és kezelő szervek munkájának segítésével, iskolások kirándultatásával és oktatásával, valamint média szerepléseinkkel a természeti értékek fennmaradásért dolgozunk.

 A rétközi munkáink bemutatása

Egyesületünk, az Ifjú Botanikusok Baráti Köre kutatással és ismeretterjesztéssel igyekszik hozzájárulni a Rétköz jövőjéhez. 2008-2009 folyamán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázati programjának támogatásával, partnerek (az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) bevonásával felmérést készítettünk a Rétköz (hullámtéren kívüli) összes természeti területéről. A mintegy 450 területen (több, mint 8000 hektár) 20 védett faj 150-nél is több állományáról, 24 típusú természetes élőhelyről készítettünk dokumentációt.
Kérjük, amennyiben úgy gondolja, hogy közösen tudnánk tenni a Rétközért, keresse szervezetünket, illetve látogasson el honlapunkra (link: www.ibbk.atw.hu) és töltse le a „Rétköz – egy vízivilág öröksége” című kiadványunkat!
További részletes anyagok olvashatók a tájegység természeti értékeiről partnerszervezetünk, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület honlapján (link: http://www.e-misszio.hu/index.php/termeszetvedelem/termeszetvedelem-a-retkoezben)

Miért olyan gazdag Kékcse természeti értékekben?

A Rétköz a Tisza felső szakaszának szabolcsi mélyártere, mely a folyószabályozások és lecsapolások előtt (a XIX. század közepéig) kiterjedt lápvidék volt erdőkkel, tavakkal, rétekkel, lápokkal, kanyargózó vízerekkel. Ez a vízi vadon rendkívül gazdag és különleges élővilágnak adott otthont

Kékcse a Rétköz északi részén a hajdani ártérből szigetszerűen kimagasodó homokbuckákon jött létre. Tőle északi, nyugati, és keleti irányban gyakorlatilag összefüggő lápvidék volt, amely csupán a XIX. századi ármentesítési munkákkal szűnt meg. Szerencsére nem teljesen: a kisebb megmaradt rétek, lápok, mocsarak sokat megőriztek ezekből a természeti szépségekből. Kékcse külterületének jelenleg körülbelül egynegyedén (450 hektár) természetes élőhelyek találhatók.

A település valamennyi természeti területén a vizes élőhelyek uralkodnak, ahol az év nagy részén felszíni vízborítás jellemző, és a talaj is szinte állandóan nedves. Ilyen helyeken sásos rétek, nádasok, zsombékosok jellemzőek, és gyakoriak a tájképileg is megkapó füzes hagyásfák, facsoportok. Ez különösen kedvező életteret jelent a kétéltűek és a madarak számára, valamint sajátos növényvilág is kapcsolódik hozzá. Magyarország nagy részén eltűnőben vannak ezek a vizes élőhelyek, ezért különösen fontos megőriznünk őket a jövő nemzedékek számára.

Védett növények Kékcsén

Pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans). Egyik leglátványosabb vadon élő orchideafajunk. Nedves réteken, legelőkön nő ez az akár 70 cm-re is megnövő kosborfaj. Értékét külön növeli, hogy az egész világon csak a Kárpát-medencében fordul elő, s a világállomány nagy része a nyírségi, rétközi, és bereg-szatmári területeken található. Május végén, június elején nyílik. Kékcse környékén a kaszálóréteken szórványos előfordulású, jelenleg kevesebb, mint 10 tőről van adatunk. Természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). A pompás kosbornál alacsonyabb termetű, kevésbé feltűnő, de különlegesen szép virágú vadon élő orchideafaj. Bár szinte egész Európában elterjedt, a kékcsei állomány igen nagy jelentőségű. Hazánkban ugyanis a Tiszától keletre korábban csupán 2 helyről volt ismert, megyénkből, illetve a Rétközből pedig egyáltalán nem. Nyíregyháza környékén 2008-ban került elő; Kékcsén 2009-ben fedezték fel, de az utóbbi populáció lényegesen nagyobb (körülbelül 1000 tő). Az állomány a településtől keletre, a kisvárdai úttól északra elnyúló rét cserjésedő részén található, június közepétől nyílik. A mocsári nőszőfű természetvédelmi értéke 5000 forint.

Mocsári lednek (Lathyrus palustris). Ez a hüvelyesekhez tartozó, kecses megjelenésű kúszónövény hazánkban elsősorban a hajdani árterek sásos-zsombékos rétjein nő. Kéktől a liláig játszó pillangós virágai egész nyáron nyílnak. Szárnyas élű, tekeredő szárával, kacsban végződő leveleivel a sásfélékre, zsombékokra kapaszkodik fel. A Rétköz ritka, de jellemző védett növénye (a Nyírségben szinte egyáltalán nem fordul elő). A Kékcse környéki sásos réteken szórványos előfordulású, mintegy 50 tőnyi állományát ismerjük. A mocsári lednek természetvédelmi értéke 2000 forint.

Mocsári csorbóka (Sonchus palustris). Rendkívül impozáns megjelenésű, akár 4 méter magasra is megnövő ritka mocsári növény. Különlegességéhez hozzátartozik, hogy hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidéki patakok mentén ismerjük, az Alföldön különlegesen ritka, megyénkben korábban nem ismertük. A Rétközben csupán 2007-ben fedezték fel, jelenleg 11 állományáról van tudomásunk. Ezek közül kettő Kékcse területén található, összesen mintegy 500 tő. Mindkét populáció (egyik a községtől keletre, másik nyugatra, a főúttól nem messze) sásos növényzetben él. Július-augusztusi virágzása idején a leglátványosabb. A mocsári csorbóka természetvédelmi értéke 2000 forint.

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Ez a szúrós, 1-2 méterre növő aszatféle hazánk alföldi területein általánosan elterjedt a mocsarakban, réteken, lápokban. Különlegességét az adja, hogy az egész világon csupán a Kárpát-medencében fordul elő, így növényvilágunk egyik nemzeti jellegzetessége. Általában kisebb csoportokban vagy szálanként fordul elő, a Kékcse környéki réteken szórványos, néhány tucat tövét ismerjük. Nem kifejezetten látványos növény, de rózsaszín virágzátai júniustól szeptemberig üde színfoltot jelentenek. A kisfészkű aszat természetvédelmi értéke 2000 forint.

Bánsági sás (Carex buekii). A hazánkban élő mintegy 70 sásfaj laikus szem számára nehezen megkülönböztethető. A bánsági sás sem sokban különbözik a mocsaras-lápos réteken növő többi nagy termetű sástól, botanikus szakértő szeme kell az elkülönítéshez. Védettségét ritkasága indokolja. Hazánkban kevés helyről, elsősorban hegy- és dombvidékekről ismert, az Alföldön alig vannak adatai. Rétközi előfordulásai ezért is különlegesnek tekinthetők. Kékcsén több réten is kimutatták az előfordulását, de pontos állománynagyságát nem ismerjük. A bánsági sás természetvédelmi értéke 2000 forint.

Sulyom (Trapa natans). Ez a jellegzetes hínárnövény egykor a Rétköz teljes területén gyakori volt: szelídgesztenyére emlékeztető ízű terméseit gyűjtötték és árusították is. A lecsapolások után szinte teljesen eltűnt: csak a holtágakban, illetve néhány szélesebb csatornában maradt fenn. Újbóli megjelenése Kékcse területén a mesterségesen kialakított Rétközi-tónak köszönhető. A sulyom kisebb-nagyobb állományai a tározó déli felének kevésbé bolygatott öbleiben figyelhetők meg. A növény kezdetben az iszapban gyökerezik, majd jellegzetes, rombusz alakú levelekből álló, vízen úszó „lombot” fejleszt ki. Fehér virágai július-augusztusban nyílnak. A sulyom természetvédelmi értéke 2000 forint.

Rucaöröm (Salvinia natans). Néhány centiméteres, víz felszínén úszó páfrányféle. Nyáron akár nagy tömegben is jelentkezhet különféle víztesteken. Világoszöld úszó leveleit apró dudorok borítják. Ez a jellegzetes vízinövény tápanyaggal terhelt vizekben olykor igen erősen elszaporodhat, de egyébként országszerte ritkulóban van. Kékcsén egyes csatornákban, illetve a Rétközi-tó területén találkozhatunk vele. Mivel a páfrányok közé tartozik, virágot nem hoz. A rucaöröm természetvédelmi értéke 2000 forint.

A természet védelmének lehetőségei Kékcsén

Egy település mindig vonzóbb a látogatók számára, ha ott látványos tájképi és természeti értékek, védett területek találhatók. A természeti területek megőrzése a helyben lakók számára is fontos, hiszen nem mindegy, hogy gyermekeink a tévé és a számítógép mellett nőnek fel, vagy van olyan hely a környezetükben, ahová kijárhatnak békászni, madarászni, bogarászni, fára mászni. A természeti területek jelenléte és jó állapota a talaj, a levegő, a vizek, s ezáltal minden ember testi és lelki egészségének megőrzéséhez hozzájárul. Mindemellett sokszor az ésszerű gazdálkodás is igényli a természeti területek (legelők, rétek, nádasok) megőrzését az intenzív művelésre alkalmatlan területeken. A területek természeti adottságához alkalmazkodó kímélő gazdálkodás - megfelelő céltámogatások igénybevételével – megélhetést is biztosíthat.
A fenti okok miatt a hazai jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a közösség, pontosabban annak döntéshozó szerve: a települési önkormányzat az arra érdemes helyeken megfelelő szakmai előkészítés és egyeztetés után helyi jelentőségű természetvédelmi területet hozzon létre.

Kékcse a „természeti tőke” tekintetében szerencsés helyzetben van. Mint a mellékelt térképen látható, nagyobb kiterjedésű természeti területek elsősorban a közigazgatási határ északi felén vannak (ugyanakkor a déli oldal látványos homokhegyei is magas tájképi értékkel bírnak). Ezek közül egy terület (a térképen 1. számmal jelölt Közös-legelő) országos jelentőségű, úgy nevezett „ex lege” védett láp (hazánkban a természetvédelmi törvény alapján minden lápterület védett). Emellett még állapota, tájképi és természeti értékei, valamint mérete miatt három terület esetében lenne indokolt a védetté nyilvánítás.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a fenti területek fontosabb értékeit:

1. A kékcsei Közös-legelő (országos jelentőségű védett lápterület) meghatározó a község tájképi megjelenésében. Több mint száz hektáros területén vizes élőhelyek, üde rétek, sásosok, nádasok jellemzőek, kisebb-nagyobb füzes csoportokkal a peremen. Védett növényeink közül a bennszülött kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) előfordulásáról van adatunk.
2. Helyi védelemre méltó, nagyobb kiterjedésű (100 ha) terület, mocsaras, nádas-sásos-zsombékos lápos foltokkal, legelőkkel, ősi vízerek maradványaival. Számos idős fűz, facsoport teszi változatossá, tájképileg értékessé a területet. A sok védett madár és kétéltűfaj mellett jelentős számban él itt védett bennszülött növényünk, a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), továbbá a szintén védett mocsári lednek (Lathyrus palustris). Sajnos a terület egyes részei (főként déli fele) az utóbbi időben erősen elgyomosodóban van, de megfelelő kezeléssel, tájhasználattal az értékek fenntarthatók.
3. Ezen a 30 hektáros, tájképileg is megkapó szépségű területen öt védett növényfaj is él. Mocsaras-lápos területek mellett kaszált gyepek, füzes-nyaras facsoportok alkotják. A területen számos védett madár, kétéltű, hüllő fordul elő. Kiemelkedő botanikai értéke két védett orchideafaj: a pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans) és a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). Szintén előfordul a védett mocsári lednek (Lathyrus palustris), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Védetté nyilvánítása mindenképpen indokolt és kívánatos.
4. Jelentős kiterjedésű (50 ha) védelemre érdemes gyep vizes-mocsaras foltokkal, kisebb homokdombokkal (keleti irányban a több száz hektáros kisvárdai gyepekhez kapcsolódik). A terület fontos értéke a védett, a Kárpát-medencében bennszülött orchideafaj, a pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans)